A kutatás célja a közösségi rendszerekben képződő hatalmas adatmennyiség feldolgozása. A megcélzott területek: algoritmusok elmélete, kiemelten a párhuzamosítás, az új hardver-architektúrák kihasználása céljából; adatbányászat és információ-visszakeresés; gépi tanulás, illetve adatbázisok elmélete. Célunk olyan módszerek kifejlesztése és alkalmazása, amelyeket korábban hatékonysági korlátok miatt nem tartottak megvalósíthatónak. Kutatásunk elméleti korlátok, közelítési hibabecslések, modellezés és heurisztikák ötvözete, amelyek célja gyakorlati problémák megoldása és valós adatok kezelése.

A közösségi hálózatok eddigi vizsgálata során számos friss eredmény mutatja, hogy a kapcsolatokon keresztül bizonyos tulajdonságok terjednek. Felmerült azonban az a kritika, hogy a mért hatások lehetnek pusztán a homofília (hasonló ízlésűek kerülnek egymással kapcsolatba), vagy a pillanatnyi trendek eredménye is. Célunk a hálózati hatások igazolása és alkalmazásukkal kapcsolatos kutatások végzése. A hálózatkutatás további módszereit is kutatjuk az alkalmazási céloknak megfelelően: Központiság, véleményformáló felhasználók azonosítására alkalmas modellek kutatása PageRank, CheiRank, HITS és gráf-spektrum vizsgálatokkal. Partícionáló és fuzzy gráfklaszterezés (klikk-perkoláció, spektrál klaszterezés, SCAN, Lin-Kernighan, sűrűn kapcsolt közösség keresés); Hálózati kapcsolat elemzés blog és fórum felhasználók, válaszlevelek, baráti körök között.

Mind a világhálón, mind a vállalati belső hálózatokon hatalmas információtömeg lelhető fel, amelyben igen nehéz megtalálni azokat a dokumentumokat, amelyek információigényünknek mind tartalmukban, mind minőségükben megfelelnek. Bár sok jelenleg is müködő kereső rendszer van használatban a keresés módszereinek kutatása még távolról sem zárult le; a sok milliárd weboldalt tartalmazó gigantikus indexállományok begyűjtése és a felhasználó igényeihez legjobban illeszkedő információ kiszűrése számtalan technikai nehézséget rejt magában. Érdekünk, hogy a hazai kutatói és alkalmazói közösség ne maradjon ki a technológia ezen fontos szegmenséből. A célzott kutatási területek: keresőtechnológia, találati rangsorolás, nyelvek közötti keresés (cross-lingual information retrieval), navigációt támogató keresőfelülettel – mind direkt alkalmazást nyernek az elemző prototípusban.

A blogokban található információk megbízhatósága, vagy a vélemény elfogulatlansága a hivatkozások, a hálózati hivatkozások alapján is megvizsgálhatók. A blogoszféra a skálafüggetlen hálók mintájára terjeszkedik, azaz kapcsolódásukkor a blogok előnyben részesítik a többkapcsolatú csomópontokat. A növekedésnek és a preferenciális kapcsolódásnak köszönhetően kialakul néhány nagyszámú kapcsolattal rendelkező középpont vagy központ (BARABÁSI 2003). A hálózat feltérképezéséhez szükség van a vizsgált blogok közötti hivatkozások kigyűjtésere feldolgozására. Illetve fel kell dolgozni a blogokban található a kommentek tartalmát és irányát is.

Az elmúlt években az internet, az online kommunikációs eszközök fejlődése alapvetően alakította át a médiát, médiahasználatot a médiában dolgozók munkáját, szokásait a különböző hírforrások használatát a média reakcióidejét a hír/információ feldolgozás rendjét és szokványait E változások kikerülhetetlen hatásai ma már a vállalatok, államigazgatási szervek életében is érzékelhetőek: a kommunikáció hagyományos csatornái lassan telítődnek, hatékonyságuk csökken, miközben az online eszközök használata radikálisan lerövidíti a vállalatok rendelkezésére álló válaszidőt is. Az online közösségi felületek látogatottsága, és ezen keresztül hatásuk a közvélekedésre, drasztikusan nő. A nagyobb blogrendszerek látogatottsága naponta több tízezres, azaz gyakran meghaladja az egyébként figyelt és részletesen elemzett "hivatalos" média olvasottságát. Különösen fontossá vált ez a feladat az Internet, és még inkább a Web2.0 korában, amikor a valós időben elérhető online tartalom mennyisége minden eddiginél nagyobbá válik, és amikor e hatalmas információtömeg gyors alkalmazásának képessége meghatározóvá válik az üzleti es politikai döntések sikerességében. Szenzorok sokaságával felszerelt mobil eszközök felhasználók százmillióit kötik össze és adatok Petabyte-jait termelik naponta. A fizikai és digitális világ közötti választóvonal áttöréséhez azonban egyrészt radikálisan új, skálázható algoritmikus technikák, másrészt az egyének és a társadalom működésének ismerete szükséges.

A tervezett rendszer a Web következő 10 éves fejlesztési szakaszára vizionált, ún. Web 3.0 alkalmazások alapjait teremti meg. Eric Schmidt, Google CEO, 2007 májusában a Seoul Digital Forumon tartott beszédében a tetszőleges eszközről (PC vagy mobil) elérhető, gyors és személyre szabható alkalmazásokat tartja az előttünk álló időszakban a Web motorjának. Ezek az alkalmazások intelligens adatbányászati megoldások segítségével nagy „adatfelhőkben” elosztott adatokhoz férnek hozzá. A rendszerek alapjait a közösség által létrehozott tartalmakra és a kollaboratív szűrésre épített ajánló rendszerek biztosítják, azaz a jelenleg zajló Web 2.0 fejlemények (blogok, videó megosztó csatornák, Wikipedia) mesterséges intelligenciával támogatott továbbfejlődését várjuk. A javasolt projekt éppen a közösségi, Web 2.0 tartalmakra épített moduláris, többcélú adatbányászati megoldások megvalósítását, azaz a Web 3.0 alapjainak a konzorcium egyedi platformjain belüli megteremtését tűzi ki céljául.